Ha Berlinről van szó, mindenki állandóan hipszterezik, ami annyira zavar, hogy sajnos nem fogom kibírni, hogy a kávé mellett erről is kifejtsem a véleményem. Azért érdemes végigolvasni az egész bejegyzést, mert három nagyon különböző, és a maga módján jó, egy esetben elképesztően jó kávézóról is lesz szó a szociológiai okoskodás előtt-után-közben.

Five Elephant

Itt, és egész Berlinben eddig egyértelműen a Five Elephant vitte a prímet, a kávé tökéletes volt, a helyben sütött sütiről nem írok, de nagyon finom, a tulajdonosok és a többiek, akik ott dolgoznak, iszonyú jó fejek. Épp ott kezdtem el egyébként kézzel írni egy bejegyzést arról, hogy mennyire zavar a hipszterezés, kézzel, itt a nyoma (az eszpresszót mindig ...

Berlinben úgy választottam helyeket, hogy egyrészt neteztem, és így a társblogok tanácsait követtem, másrészt a helyi barátok láttak el tanácsokkal, hol megelégedést keltően, hol némi szemöldökfelvonásra adva okot. Berlin egyébként nem csak azért ideális kávézni, mert nagyon sok hely van, hanem azért is, mert ott vannak ezek a tündéri barátok, akikkel meg lehet osztani / akiket rá lehet kényszeríteni, hogy kávézzanak az emberrel. Most megírom a Prenzlauer Berg – Mitte részt, a napokban meg jön a kreuzbergi beszámoló.

Lass uns Freunde bleiben

Az első hely nek a neve a kávéélmény után a helyet ajánló barátommal való viszony mottójává vált, mert a kávé sajnos nem volt egy hatalmas élmény. A hely maga amúgy bejött, ...

Ez a konferencia-rémálomkávé után volt, és rettentően értékeltem. Angela és Hagen, nagyon édes régi stuttgarti barátaim szolgáltatták az első osztályú társaságot. Angela kábé annyira kávéőrült, mint én, Hagen meg szolidáris, és mindenben benne van, aminek projekt-szaga van. Időszűkében a délutáni kávézásunk megfelelt ennek a feltételnek. Először a Hagen által felfedezett Hagen Kaffeehaus -ba mentünk, amit egy olasz figura vezet – ebben a városban viszonylag gyakran vezetnek olaszok vendéglátóipari egységeket – mély lelkesedéssel, és amint a falra kitett értékelőből kiderült, a város legjobb cremá ja az ő eszpresszóján található. Az eszpresszó – Sapori Marletta Espresso Meridionale nevű kávéból – nagyon rendben ...

Ismerős.

Büntetésben vannak.

Pedig meg is terítenek hozzá.

Lassan talán nem leszünk az időjárás megszállottjai, ezt kiküszöbölheti az újdonság erejével ható, de végül megérkező évszaknak megfelelő kinti hőmérséklet, napsütéses órák száma, légmozgás- és esőarányok. Lassan a húsvétra is alkalmasak a körülmények, és többen ilyenkor kezdenek el futni, meg lesznek futóversenyek is, ez pl , és ez is . Kávézni mindig remek, a jó hír pedig, hogy futáskor lehet, mert nem dopping, jót tesz, vagy legalábbis nem árt. Összeszedegettem erről infókat, de azért kérdezzemegkezelőorvosátgyógyszerészét, és tessék hidratálni. Azaz vizet inni, sokat, mert a kávé egyfelől sok antioxidiánst tartalmaz és gyorsítja az anyagcserét, szóval tisztít, de sok folyadékot is von el, azaz dehitratál.

...

Pont egy évvel ezelőtt költöztem New York-ba néhány hónapra . Eléggé aggódtam kávéilag, és eléggé meglepően vett jó fordulatot a történet. Első, a jetlag ből adódóan abszurdan hajnali futásom a Third Rail be vitt. Konkrétan kiléptem a házból, elmentem a sarokig, ott balra, kinyitom a szemem, és ott egy kávézó. Előtte fekete tábla, rajta krétával az aznapi kávéajánlattal (mint kiderült, néha csak egy új rajzzal), bent minimál berendezés, chemex-ek és az akkor általam még nem ismert, de nagyon szimpatikus Stumptown -os pakkok a polcon, m eg az illat, amikor beléptem, mindez valahogy sejttette, hogy ez itt úgy jó lesz.

Azt talán nem, hogy örök szerelemre lobbanok a Third Rail Coffee iránt, de majdnem. A Stumptown-os pakkokban ...

Egyáltalán nem terveztem húsvéti bejegyzést. Húsvétot sem, mert ki vagyok akadva az időn, és abban maradtam magammal, hogy elhalasztom akkorra, amikor tényleg tavasz lesz. Már kint futni sincs kedvem, mert nagyon ideges lettem, amikor elő kellett megint szedni a téli aláöltözeteket, hóban futni januárban szuper, a novemberi zuhogó eső is oké, ugyanez áprilisban roppant bosszantó. Valamivel fel akartam mégis dobni ezt a vasárnapi munkanapot, szóval elmentem szépen abba az edzőterembe, ahol a futógépről lehet látni a Dunát és nézni a HÉV-et meg a Lágymányosi hidat, és súlyzóztam is hosszasan. Előtte valami csodában reménykedve megnéztem 1) az időjárás előrejelzést, 2) a Tamp&Pull FB oldalát. Előbbi részéről semmi pozitív fordulat, az ...

Otthon kávézni, kávéval kísérletezni érdemes. Például többnyire ott ébredünk, és a nap ezen kritikus szakában jól jön a koffein. Később, ha már felöltöztünk, a tökéletesség és a változatosság kedvéért, és azért is, mert a kávézózás is igen jó, menjünk kávézóba. Én általában az Espresso Embassy-ben, azaz itt , azaz a facebook szerint itt vagyok, ez egy viszonylag új szerelem, egyelőre gyors felívelést követő kitartóan virulós fázisban. Ajánlok majd másokat is, ám ilyetén kötődéseimről és elfogultságaimról érdemes már most szólni, különösen, mivel amiket itt okoskodok, újabban részben az EE-ben csípem fel. Otthon viszont kotyogóssal nyomom, ami azért jó, mert ennek a blognak is benne van a címében. Mert ...

Évek óta szisztematikusan kávézom. A koffein testi szükségletem, amiről olyan történések tanúskodnak, mint pl. metrón elalvás (közlekedési zónákra osztott városokban különösen előnyös), gimnáziumban az arc nap mint nap pulóvermintásra szundítása (az akkori legjobb barátnőm szerint én tényleg csak melegedni jártam oda, erre azért rácáfolhatott, hogy annyira nem volt ott meleg), éjjel hazafelé kocsiban piros lámpánál elalvás, ha én vezetek, vagy amikor a taxis kelt fel, hogy megérkeztünk, ha nem én. Mindezen segít, ha rendszeres időközönként magamhoz ragadhatok egy, a napszak és aznapi ételbevitelem függvényében kávés csészét vagy bögrét, melynek tartalmát igény szerinti tempóban letöltögethetem a torkomon. Ebből lett ...